Az állami megbízásokra épülő
feudálkapitalizmusban a verseny nem szűnik meg teljesen, hanem eltorzul: a vállalkozások nem elsősorban a vevőkért, hanem az állami megrendelésekért és a politikai kapcsolatokért versenyeznek.Miért nincs valódi piaci verseny?
- Központosított döntés: kevés szereplő határozza meg, ki juthat megbízáshoz. A centralizáció gyors irányítást tesz lehetővé, de ellenőrzés nélkül önkényessé válik.
- Kifizetőhelyek rendszere: az állami szerződés nemcsak közfeladatot finanszíroz, hanem politikai-gazdasági hálózatokat is fenntarthat.
- Előre kijelölt nyertesek: a pályázati feltételeket gyakran úgy alakítják, hogy csak bizonyos vállalkozások feleljenek meg.
- Látszatverseny: egyetlen ajánlat, egymással összejátszó pályázók vagy ugyanahhoz az érdekkörhöz tartozó cégek versenyeznek.
- Politikai hűség jutalmazása: nem feltétlenül a legjobb teljesítmény, hanem a rendszerhez való lojalitás válik a siker feltételévé.
- Oligarchikus védelem: a biztos állami megrendelés elkényelmesít; csökken a hatékonyság, az innováció és a nemzetközi versenyképesség kényszere.
- Puha költségvetési korlát: a túlárazásnak, késésnek és hibás teljesítésnek nincs valódi következménye, mert az állam újabb forrásokat biztosíthat.
- Független ellenőrzés gyengülése: ha az ügyészség, a rendőrség, az adóhatóság és más ellenőrző intézmények politikai befolyás alatt állnak, a kivételezett szereplők védettséget élvezhetnek.
- Belépési korlátok: az új, kisebb vagy politikailag független vállalkozások nem jutnak piachoz, referenciához és tőkéhez.
- Függőségi lánc: a generálkivitelező politikai kapcsolatoktól, az alvállalkozók pedig a generálkivitelezőtől függenek.
- Árjelzés megszűnése: nem a piac állapítja meg, mennyit ér egy teljesítmény; megjelenik a túlárazás és a közpénz kiszivattyúzása.
- A kockázat társadalmasítása: a veszteséget az adófizetők viselik, miközben a nyereség magánkézbe kerül.
- Kontraszelekció: nem a legjobb vállalkozó növekszik, hanem a legjobban kapcsolódó. A tehetség és a teljesítmény háttérbe szorul.
- Innovációs lemaradás: a biztos megrendelés nem ösztönöz jobb technológiára, olcsóbb működésre vagy magasabb minőségre.
- Tulajdonkoncentráció: a közpénzből megerősített vállalkozások később piaci cégeket, médiát és ingatlanokat vásárolhatnak fel.
- Önerősítő rendszer: az állami pénzből létrejövő gazdasági hatalom támogatja a politikai hatalmat, amely újabb állami megbízásokkal viszonozza ezt.
- Közbizalomvesztés: a társadalom nem hisz többé a pályázatok, az ellenőrzés és a jog előtti egyenlőség tisztaságában.
A lényeg egy mondatban:
A feudálkapitalizmusban nem a jobb teljesítmény, hanem a hatalomhoz való közelség dönti el, ki lesz sikeres. A piac helyét a politikailag irányított újraelosztás foglalja el.
Ennek végső ára: drágább állam, gyengébb szolgáltatás, kevesebb innováció és közpénzből felépített magánvagyon.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése